vasárnap, június 11, 2006
juhú, megint sikerült álmodni!
én voltam az újonnan felefedezett énekessztár. természetesen a dalszövegeim jobbak voltak, mint az átlag előadóké, de még beleillettek popresszionista vonalba. a történet lényege annyi volt, hogy felléptem a Fábry showderben, csak első élő fellépés révén begörcsöltem, és felejtettem az összes szöveget, pedig én találtam ki. hiába volt ott a kedvesem, a múzsám: Eszter (természetesen), próbált nyugtatni, de nem jutott eszembe semmise. szóval szégyen szemre elmenekültem a fellépés elől, az egész ország elől, meg se próbáltam kiállni a színpadra. aztán meg próbáltam elmenni, de valahogy az épület meg az általános iskolám volt.
szóval ennyi, jó fura.
én voltam az újonnan felefedezett énekessztár. természetesen a dalszövegeim jobbak voltak, mint az átlag előadóké, de még beleillettek popresszionista vonalba. a történet lényege annyi volt, hogy felléptem a Fábry showderben, csak első élő fellépés révén begörcsöltem, és felejtettem az összes szöveget, pedig én találtam ki. hiába volt ott a kedvesem, a múzsám: Eszter (természetesen), próbált nyugtatni, de nem jutott eszembe semmise. szóval szégyen szemre elmenekültem a fellépés elől, az egész ország elől, meg se próbáltam kiállni a színpadra. aztán meg próbáltam elmenni, de valahogy az épület meg az általános iskolám volt.
szóval ennyi, jó fura.
